Íme a Milyen a valódi támogatás? című sorozatunk második epizódja. Egyelőre még mindig ott tartunk, hogy mi nem a támogatás.
A sorozat elején kiveséztük (persze csak képletesen) a Téged kényszeresen segítőket, támogatókat.
Lássuk most azt az állatfajt, aki erővel próbálja meg kicsikarni belőled a fejlődést.
Ő az, akitől sokszor hallod azt, hogy
- Kell…
- Muszáj…
- Másképp ezt nem lehet…
- Azt Neked is tudnod kell, hogy…
- Ne legyél már pipogya…
- Azzal nyilván Te is tisztában vagy, hogy…
Ő legtöbbször az „egykönyves” szakértők közül kerül ki.
Mindig tudja a Számodra egyedüli üdvözítő megoldást. Mégpedig azért, mert a legtöbb problémára csupán egy megoldást ismer. Azt, amit egyszer olvasott valahol egy könyvben vagy hallott egy szemináriumon. Azóta Számára az az örök és megfellebbezhetetlen igazság.
A problémás helyzetekre mindig tud egy megfelelő idézetet a megfelelő embertől.
Nehezen érti, hogy más emberek miért nem alkalmazzák a készen kapható, instant válaszokat a saját problémáikra.
Szerinte úgy fogsz a leggyorsabban előre haladni, ha fogod azokat a módszereket és eszközöket, amelyek Neki már remekül beváltak, és Te is kizárólag azokat használod.
Nem nagyon tud mihez kezdeni azokkal a helyzetekkel, amikor bizonytalan vagy. Szerinte nincs értelme a bizonytalankodásnak, hiszen Ő adja Neked a megoldást. Ne lelkizz, használd!
Amondó vagyok, ahelyett, hogy fenntartások nélkül követnéd ezt az embert, inkább állj meg helyenként, és gondolkodj…
Tényleg ugyanabban a helyzetben, ugyanabban a környezetben vagytok?

Mersz ugrani?
Tényleg pontosan ugyanaz a problémád, mint az övé? Ha még mindig bizonytalan vagy, akkor kérdezd meg magadtól: – Szeretném, ha ez az ember hajtogatná össze az ejtőernyőmet ugrás előtt?
Ha a válaszod még mindig “nem tudom”, akkor a válaszod “nem”! Miért? Hogyhogy miért? Szeretnél olyan ernyővel ugrani pár ezer méter magasból, amiről “nem tudod”, hogy kinyílik-e?
Nagy Krisztina
